Leggyakoribb tünetek: fulladás vagy nehézlégzés (eleinte mozgáskor jelentkezik), gyakori köhögés, mely járhat köpetürítéssel is. Kísérheti fogyás vagy elhízás is.
Leggyakoribb kiváltó ok a dohányzás. Emellett fejlődő országokban légszennyeződés is közre játszhat, vagy akár munkahelyi ártalom is, ahol sok a szálló por mennyisége (szénbányászat, építőipari munkások, stb.). Előfordul, hogy genetikai háttér vezet a betegség kialakulásához.
A betegség lefolyása lassú, eleinte a tünetek elenyészőek, nem feltűnőek. Sokszor a köhögést és köpetürítést a dohányzás természetes velejárójának tartják, így nem gyanakodnak megbetegedésre. Első panasznak a terhelésre (lépcsőn felfelé járás), fizikai munkavégzéskor megjelenő nehézlégzést szokták említeni, ekkor fordulnak orvoshoz a betegek. Sajnos ebben az állapotban a betegség már előrehaladott. Leggyakoribb, hogy 40 éves kor felett kezd el tüneteket okozni, de a szervezetben lezajló változások már évekkel korábban elkezdődnek.
Sajnos a passzív dohányzás (dohányzók füstjének beszívása, zárt lakótérben dohányzás esetén) is rizikófaktort jelent a betegség kialakulására.
A kiváltó, irritáló tényezők (dohányfüst, por, stb.) miatt a légutakban gyulladás jelentkezik, fokozódik a nyáktermelés (ez vezet a köpetürítéshez). Ha hosszan, ismétlődően fennáll a kiváltó tényező, akkor ez a gyulladásos állapot a sejtek/szövetek tartós átalakulásához vezet. A csillószőrős sejtek sérülnek, a baktériumok/vírusok könnyebben telepszenek meg, így a légúti fertőzésekre való hajlam fokozódik. A kis légutakban is megváltozik a sejtek működése, ami miatt gázcsere romlás illetve kilégzési nehezítettség alakul ki. A „bennrekedt” levegő miatt a tüdő felfújódik, idővel a belégzés is nehezített lesz- ekkor már jelentkezik a fulladásos panasz. Ez a „felfújódott állapot” sajnos már nem visszafordítható.
Sajnos a betegség nem gyógyítható, viszont különféle gyógyszerekkel a panaszok csökkenthetőek, illetve az életminőség javítható. Fontos az életmódbeli változás is – pl. dohányzás abbahagyása, fizikai aktivitás megőrzése (sport). Kezeletlen állapot fokozatos állapotromláshoz, súlyos esetben akár légzési rokkantsághoz fog vezetni.
Nem fertőző, viszont a csökkent légúti védelemi rendszer miatt baktérium kolonizáció előfordulhat. Légúti vírusokra és baktériumokra sokkal fogékonyabbakká válnak a betegek. Ilyen esetekben a fulladásos panaszok fokozódnak és kórházi kezelés is szükségessé válhat (akut exacerbaciónak nevezzük ezt a jelenséget).
Elsődleges panaszaival előbb háziorvosát érdemes felkeresni, ezt követően területileg illetékes tüdőgondozóban tüdőgyógyász végzi a kivizsgálást és állítja be a szükséges terápiát.