Évszázadunk egyik leggyakoribb civilizációs betegsége az allergia.
Az allergiás betegségek kutatása során bebizonyosodott, hogy nemcsak az utóbbi évtizedekben meglévő betegségről van szó, hanem az i.e. időben is jelen volt.
Míg a csontok és mumifikált testek más betegségek nyomait megőrizték az utókornak, addig az allergia ilyen nyomot nem hagyott, így csak a történetírók leírásai alapján vagy szobrokon, festményeken megjelenített tünetekre támaszkodhatunk.
Az allergia szót a XIX. században alkották a görög allon argon kifejezésből, amelynek jelentése „eltérően reagálni”.
Az allergiás ember az egyes anyagokra másképp reagál, mint az egészséges ember.
Bizonyos ételekre, gyógyszerekre, belélegzett részecskékre stb. túlérzékenységgel reagál, ami különböző tünetekkel, illetve betegség kialakulásával járhat.
Az allergia tehát nem más, mint a szervezet túlérzékenysége, túlzott válaszkészsége a számára idegen anyagra. Ezek az egyébként ártalmatlan anyagok egészségeseknél panaszt nem váltanak ki.
Ezt a fokozott reakciót „allergiának” nevezik.
Bármilyen anyagot, ami antitest (ellenanyag) termelést vált ki, antigénnek nevezünk.
Azokat az anyagokat pedig, amelyek antitest termelése és további immunreakciókat (allergiás reakció) váltanak ki, allergéneknek nevezzük.
Minden allergén egyben antigén is.
A tünetek nagymértékben változnak attól függően, hogy milyen szervben történik az allergiás reakció.
Az olyan allergének, amelyek a levegő által terjednek (pl. pollen vagy atkák) a légutak (pl. orr, hörgők) és a szem kötőhártyájának a gyulladását okozzák, ilyen betegség a szénanátha (allergiás rhinitis) és az allergiás kötőhártya gyulladás (allergiás conjunctivitis) jellegzetes tüneteivel: orrfolyás, tüsszentés, könnyezés, Ha az allergén lekerül a tüdőbe, akkor asthmás tünetek, – mint nehézlégzés. köhögés, sípolás – jelentkeznek.
Ha az allergén az emésztőrendszerbe kerül, akkor hasi fájdalom, hányinger, hányás, puffadás, hasmenés alakul ki. Bőrön jelentkező allergiás reakciók, az ekzéma vagy urticaria (csalánkiütés).
Súlyosabb esetben a reakció nem marad lokalizált (helyi), hanem az egész szervezetre kiterjedhet és súlyos, életveszélyes állapot alakul ki, ami kezelés nélkül halálhoz is vezethet.
Az allergiás betegségek kutatása során bebizonyosodott, hogy nemcsak az utóbbi évtizedekben meglévő betegségről van szó, hanem az i.e. időben is jelen volt.
Míg a csontok és mumifikált testek más betegségek nyomait megőrizték az utókornak, addig az allergia ilyen nyomot nem hagyott, így csak a történetírók leírásai alapján vagy szobrokon, festményeken megjelenített tünetekre támaszkodhatunk.
Az allergia szót a XIX. században alkották a görög allon argon kifejezésből, amelynek jelentése „eltérően reagálni”.
Az allergiás ember az egyes anyagokra másképp reagál, mint az egészséges ember.
Bizonyos ételekre, gyógyszerekre, belélegzett részecskékre stb. túlérzékenységgel reagál, ami különböző tünetekkel, illetve betegség kialakulásával járhat.
Az allergia tehát nem más, mint a szervezet túlérzékenysége, túlzott válaszkészsége a számára idegen anyagra. Ezek az egyébként ártalmatlan anyagok egészségeseknél panaszt nem váltanak ki.
Ezt a fokozott reakciót „allergiának” nevezik.
Bármilyen anyagot, ami antitest (ellenanyag) termelést vált ki, antigénnek nevezünk.
Azokat az anyagokat pedig, amelyek antitest termelése és további immunreakciókat (allergiás reakció) váltanak ki, allergéneknek nevezzük.
Minden allergén egyben antigén is.
A tünetek nagymértékben változnak attól függően, hogy milyen szervben történik az allergiás reakció.
Az olyan allergének, amelyek a levegő által terjednek (pl. pollen vagy atkák) a légutak (pl. orr, hörgők) és a szem kötőhártyájának a gyulladását okozzák, ilyen betegség a szénanátha (allergiás rhinitis) és az allergiás kötőhártya gyulladás (allergiás conjunctivitis) jellegzetes tüneteivel: orrfolyás, tüsszentés, könnyezés, Ha az allergén lekerül a tüdőbe, akkor asthmás tünetek, – mint nehézlégzés. köhögés, sípolás – jelentkeznek.
Ha az allergén az emésztőrendszerbe kerül, akkor hasi fájdalom, hányinger, hányás, puffadás, hasmenés alakul ki. Bőrön jelentkező allergiás reakciók, az ekzéma vagy urticaria (csalánkiütés).
Súlyosabb esetben a reakció nem marad lokalizált (helyi), hanem az egész szervezetre kiterjedhet és súlyos, életveszélyes állapot alakul ki, ami kezelés nélkül halálhoz is vezethet.
A szénanátha (rhinitis allergica, allergiás rhinitis) az orrnyálkahártya gyulladásos megbetegedése, melynek hátterében allergiás történés áll. Klinikailag akkor állapítható meg, ha a jellegzetes tünetek, úgy, mint tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás és orrviszketés közül legalább kettő (a kettő közül az egyik az orrdugulás vagy orrfolyás) hetente több napon át, naponta legalább egy órán keresztül fennáll.
A gátolt orrlégzés, mint egyedüli tünet nem elégséges a betegség meghatározásához. A panaszok megjelenési időtartama alapján a betegség lehet intermittáló („időszakos”: tünetek négy vagy kevesebb napig tartanak hetente, vagy négy vagy kevesebb héten keresztül) vagy perzisztáló („tartós” vagy „folyamatos”: tünetek időtartama több mint négy hét és hetente több mint négy nap).
Korábban attól függően, hogy melyik allergén mikor, mennyi ideig hat és váltja ki az orrnyálkahártyán az allergiás gyulladásos reakciót, beszélhetünk egész éven át tartó (perennialis), és néhány hétig, hónapig tartó (szezonális) nátháról.
A gátolt orrlégzés, mint egyedüli tünet nem elégséges a betegség meghatározásához. A panaszok megjelenési időtartama alapján a betegség lehet intermittáló („időszakos”: tünetek négy vagy kevesebb napig tartanak hetente, vagy négy vagy kevesebb héten keresztül) vagy perzisztáló („tartós” vagy „folyamatos”: tünetek időtartama több mint négy hét és hetente több mint négy nap).
Korábban attól függően, hogy melyik allergén mikor, mennyi ideig hat és váltja ki az orrnyálkahártyán az allergiás gyulladásos reakciót, beszélhetünk egész éven át tartó (perennialis), és néhány hétig, hónapig tartó (szezonális) nátháról.
A szénanáthára jellemző fő tünetek:
Az orrdugulás az orrnyálkahártya és az orrkagylók ereinek kitágulása következtében alakul ki.
Súlyos esetben a nappali tevékenységet, illetve az éjszakai alvást zavarja.
Az orrfolyás oka, hogy az orrnyálkahártya mirigyeinek fokozott működése következtében híg, vízszerű váladék termelődik, ami bőséges mennyiségű.
Az orrviszketés kiváltásában az orrnyálkahártya érző idegvégződéseinek közvetlen ingerülésén túlmenően az összeérő orrkagylók, az orrüregben lévő sok váladék játssza a vezető szerepet.
Gyakran tapasztalható torok- és fülviszketés is.
A tüsszögés az orrviszketéshez hasonló okból jön létre.
Tüsszentéskor a levegő több száz km/óra sebességgel áramlik.
Az allergiás náthához az esetek 70-80 %-ában társul a szem kötőhártyájának allergiás eredetű gyulladása is, melynek tünetei: szemviszketés, könnyezés és szemvörösödés.
Az allergiás nátha gyakori kísérő tünete az arcüreg- és középfülgyulladás. Sajnos lehet arra számítani, hogy idővel tüdőasztma is kialakul.
- orrfolyás (rohamokban jelentkezik, bő, híg és vízszerű)
- tüsszögés
- orrviszketés
- orrdugulás
- kötőhártya-vörösség és viszkető érzés, könnyezés
- torokkaparás, torokviszketés
- fülviszketés
- általános tünetek: levertség, fáradékonyság, koncentráló-képesség csökkenése, fejfájás
Az orrdugulás az orrnyálkahártya és az orrkagylók ereinek kitágulása következtében alakul ki.
Súlyos esetben a nappali tevékenységet, illetve az éjszakai alvást zavarja.
Az orrfolyás oka, hogy az orrnyálkahártya mirigyeinek fokozott működése következtében híg, vízszerű váladék termelődik, ami bőséges mennyiségű.
Az orrviszketés kiváltásában az orrnyálkahártya érző idegvégződéseinek közvetlen ingerülésén túlmenően az összeérő orrkagylók, az orrüregben lévő sok váladék játssza a vezető szerepet.
Gyakran tapasztalható torok- és fülviszketés is.
A tüsszögés az orrviszketéshez hasonló okból jön létre.
Tüsszentéskor a levegő több száz km/óra sebességgel áramlik.
Az allergiás náthához az esetek 70-80 %-ában társul a szem kötőhártyájának allergiás eredetű gyulladása is, melynek tünetei: szemviszketés, könnyezés és szemvörösödés.
Az allergiás nátha gyakori kísérő tünete az arcüreg- és középfülgyulladás. Sajnos lehet arra számítani, hogy idővel tüdőasztma is kialakul.
Az allergia kialakulásában vannak örökletes tényezők, emellett fontosak a környezeti hatások, de szerepe van az életmódunknak is.
Az allergiák terjedését elősegítik, hogy életünkben egyre több vegyszert használunk, élelmiszer-kereskedelmünk nemzetközivé válása következtében számunkra új, szokatlan, eddig nem ismert táplálékok is elérhetővé váltak. Forgalomba kerülnek új kozmetikumok, genetikailag módosított tápanyagok, amelyeket természetesen vizsgálnak allergizáló tulajdonságuk irányában is. Bekerülnek hozzánk olyan pollenek is – mint a parlagfű –, amelyek nem őshonosak hazánkban.
Fontos allergének a virágporok (pollenek). A különböző növények allergiát kiváltó hatásának erőssége és légköri koncentrációja eltérő. Amelyiknek erős az allergenitása, magas a légköri koncentrációja, azok jelentősége nagy.
Magyarországon az évszakok és a pollenek megjelenése alapján három jellegzetes szezont lehet megkülönböztetni.
A háziállatok egy része, amelyek együtt élnek a lakásban az emberrel, szintén lehetnek az allergia forrásai. Az állatok szőre, hámtörmeléke, nyála és vizelete – a bennük lévő fehérjemolekulák miatt – allergiát okozhat. A kutya, macska a leggyakoribb allergénforrások.
Az allergiák terjedését elősegítik, hogy életünkben egyre több vegyszert használunk, élelmiszer-kereskedelmünk nemzetközivé válása következtében számunkra új, szokatlan, eddig nem ismert táplálékok is elérhetővé váltak. Forgalomba kerülnek új kozmetikumok, genetikailag módosított tápanyagok, amelyeket természetesen vizsgálnak allergizáló tulajdonságuk irányában is. Bekerülnek hozzánk olyan pollenek is – mint a parlagfű –, amelyek nem őshonosak hazánkban.
Fontos allergének a virágporok (pollenek). A különböző növények allergiát kiváltó hatásának erőssége és légköri koncentrációja eltérő. Amelyiknek erős az allergenitása, magas a légköri koncentrációja, azok jelentősége nagy.
Magyarországon az évszakok és a pollenek megjelenése alapján három jellegzetes szezont lehet megkülönböztetni.
- Tél végén és tavasszal a fák pollenjei okozzák a fő gondot, ezek közül a legjelentősebbek a mogyoró-, az éger- és nyírfa, de számolnunk kell a nyár-, kőris-, tölgy-, szil-, bükk- és fűzfával is.
- Áprilistól a nyár közepéig megjelennek a pázsitfüvek (angol- és réti perje, csomós ebír, réti csenkesz, lándzsás útifű) pollenjei. Májustól júliusig ehhez még egyes gabonafélék virágpora is hozzáadódik.
- A harmadik szezon a nyár végi, kora őszi, amikor az őszi gyomok (libatop- és ürömfélék, parlagfű) virágzása kezdődik, és emellett a penészgombák is megjelennek.
A háziállatok egy része, amelyek együtt élnek a lakásban az emberrel, szintén lehetnek az allergia forrásai. Az állatok szőre, hámtörmeléke, nyála és vizelete – a bennük lévő fehérjemolekulák miatt – allergiát okozhat. A kutya, macska a leggyakoribb allergénforrások.
Bizonyos anyagok, amelyek szerkezetükben hasonlítanak egyik vagy másik allergénre, maguk is allergiás reakciókat váltanak ki, vagy felerősíthetik az allergiás tüneteket.
Amennyiben tehát kiderül, hogy valaki érzékeny valamire, az allergológiai szakrendelésen meg kell beszélni, hogy a panaszokat okozó anyagok mellett miket kell még kerülnie, illetve kiiktatnia, ha azoktól tünetet tapasztalt). Keresztreakció nem mindig lép fel, viszont felléphet, és ugyanolyan panaszokat okozhat, mint a már ismert fő allergén. A táplálékként bevett pollenekkel kereszt reagáló allergének az esetek nagy részében szájkörüli tüneteket - száj-nyelv viszketés, duzzanat – idéznek elő, ezért is hívják ezt a jelenséget orális allergia szindrómának.
A leggyakoribb keresztreakciók a kiváltó allergén és az ételek között
Ha valaki például allergiás a fekete ürömre, kerülje a zellert és a lestyánt, mert ezek a közeli rokonságban álló növények ugyanazt a reakciót válthatják ki, mint a fekete üröm.
Tejallergia esetén gyakori a keresztallergia: szójával, más állatok tejével (pl. kecske), tehén húsával és bőrével.
Tojásallergia esetén gyakori a keresztallergia más szárnyasok tojásával, húsával, tollával.
Amennyiben tehát kiderül, hogy valaki érzékeny valamire, az allergológiai szakrendelésen meg kell beszélni, hogy a panaszokat okozó anyagok mellett miket kell még kerülnie, illetve kiiktatnia, ha azoktól tünetet tapasztalt). Keresztreakció nem mindig lép fel, viszont felléphet, és ugyanolyan panaszokat okozhat, mint a már ismert fő allergén. A táplálékként bevett pollenekkel kereszt reagáló allergének az esetek nagy részében szájkörüli tüneteket - száj-nyelv viszketés, duzzanat – idéznek elő, ezért is hívják ezt a jelenséget orális allergia szindrómának.
A leggyakoribb keresztreakciók a kiváltó allergén és az ételek között
| Pollen | Növényi táplálék |
| parlagfű | dinnye, uborka, cukkini, gesztenye, latex, görögdinnye, banán, zeller |
| háziporatka | tenger gyümölcsei, rákfélék |
| fekete üröm | kapor, sárgarépa, zeller, alma, kivi, petrezselyem, ánizs, koriander, kömény |
| pázsitfüvek | rozs |
| nyírfa | alma, körte, paradicsom, sárgarépa, zeller |
| őszibarack | sárgabarack, banán, szilva |
| latex | gyümölcsök (citrusfélék) |
| tojás | más szárnyasok tojása, húsa, tolla |
| tej | szója, más állatok teje, húsa (pl. kecske a tehén húsával, a tehén bőrével) |
Tejallergia esetén gyakori a keresztallergia: szójával, más állatok tejével (pl. kecske), tehén húsával és bőrével.
Tojásallergia esetén gyakori a keresztallergia más szárnyasok tojásával, húsával, tollával.