Légzésproblémák alvás alatt

Az obstruktív alvási apnoe

Az obstruktív alvási apnoe (OSA=obstructive sleep apnea) az alvás alatt jelentkező leggyakoribb légzészavar, amely során a felső légút ismétlődő, kóros beszűkülése vagy elzáródása jelentkezik. Ez légzés csökkenést (hypopnoe) vagy légzéskimaradást (apnoe) jelent. Éjszaka a hálótárs észleli ezt leginkább: alvás alatt a hangos horkolást halkult horkolás követi vagy akár teljes csend 10-60 másodpercen keresztül, majd hirtelen hangos horkantást, ziháló légzést tapasztalhat. Ez az éjszaka folyamán több százszor is ismétlődhet súlyosságtól függően, vagyis ennyiszer nem veszünk levegőt megfelelően „álmunkban”.
Mindkét nemnél életkortól függetlenül megjelenhet, de gyakoribb középkorú férfiaknál, illetve az életkor előre haladtával nő az előfordulási esélye nőknél is. Gyakoriság nemzetközi adatok alapján férfiaknál 10%, nőknél 4-6%.Magyarországon legalább 200.000, kezelést igénylő esetről tudunk (becsült adat).
Alvás alatt a garat körüli izmok ellazulnak, a felső légút elzáródik, így az alvó ember legalább 10 másodpercig (van, hogy akár hogy 1 vagy 1,5 percig is! ) nem kap levegőt. A szervezet érzékeli az oxigénhiányt, ezért az alvást megszakítja, megébredést okoz. Sokszor erre az ébredésre nem is emlékszünk, úgynevezett „mikroébredés” történik. A légút izmai a megébredés hatására ismét összehúzódnak, a légút szabaddá válik. Ez a folyamat akár több százszor is megismétlődhet az éjszaka folyamán, és megakadályozza a pihentető, folyamatos mélyalvás létrejöttét.
Nem. A szűkült garaton átáramló levegő megrezegteti a garat képleteit és ez horkoláshoz vezet, ez már egy jelzés lehet számunkra. De ez nem minden esetben társul légzészavarral, ezért szükséges az alvásdiagnosztikai vizsgálat. Anatómiai okok is vezethetnek horkoláshoz (orrüreget, garatot és gégét érintő eltérések). Amennyiben nagyon zavaró a horkolás, fül-orr-gégészeti kivizsgálás javasolt.
Megkülönböztetünk éjszakai és nappali tüneteket:
- Éjszakai tünet: horkolás, légzéskimaradás, felhorkantások, szájszárazság, éjszaka során többszöri vizelési inger, inkontinencia, izzadás
- Nappali tünetek: fáradtság, álmosság napközben, váratlan bealvás, nappali szunyókálások, fejfájás, feledékenység, figyelemzavar, libidó csökkenés, impotencia
Attól függően, hogy egy óra alatt hány légzéskimaradás van (apnoe/hypopnoe index -AHI-ként jelölve a leleten) megkülönböztetünk:
- Enyhe fokú: óránként 5-15 légzéskimaradás
- Középsúlyos: óránként 15-30 légzéskimaradás
- Súlyos fokú: óránként több mint 30 légzéskimaradás
Sajnos gyógyszer vagy egyetlen jól bevált módszer nincs, egyénenként változhat mire reagál a legjobban. A kiváltó okot többféle módon próbálhajuk megszűntetni, súlyossági foktól és az okozott panaszok alapján mérlegelendő:

- Ha horkolás és /vagy enyhe fokú légzészavar áll fenn a következő kezelési módok jöhetnek szóba: fogyás, fül-orr-gégészeti műtéti beavatkozások, pozíciós terápia (háton fekvés kerülése), száj protézisek esetleg.
- Középsúlyos légzészavar: előző módszerek- illetve panaszok súlyossága esetén légsínterápia (folyamatos, pozitív nyomású légzéstámogatás – CPAP) válhat szükségessé
- Súlyos fokú légzészavar: az egyetlen szóba jövő terápia ebben az esetben a pozitív nyomású légsínterápia (CPAP kezelés). Ilyenkor egy készülék egy arcmaszkon keresztül befújt levegő segítségével tartja nyitva a légutakat.
Van akinél gégészeti műtéti eljárás segíthet (pl. orrsövény korrekció, mandulaműtét, lágyszájpadplasztika, nyelvcsap műtéti megkisebbítése), de van akinél ez sem hoz megoldást. Fül-orr-gégészeti szakvizsgálat javasolt.
A légzészavar okozhat:
- szív-érrendszeri panaszokat kialakulásának kockázatát emeli: magasvérnyomás, vérnyomáskiugrás, szívritmuszavar, szívinfarktus, érelmeszesedés, alvadási zavarok
- inzulin rezisztencia jöhet létre, mely cukorbetegség kialakulásához vezethet, már meglévő cukorbetegség esetén ingadozó vércukorértékeket okozhat
- gyomor-bélrendszer: reflux
- idegrendszeri panaszok: memóriazavar, kedélyzavar, depresszió, impotencia, stroke kockázata nő
- balesetveszély: koncentráció készség romlik
- daganatos betegségek kialakulása növekszik
Éjszakai alvásvizsgálattal igazolható, hogy légzészavar társul-e a horkolás mellé és ha igen, akkor milyen súlyossági fokú. A vizsgálatot az ország egyes alváslaborjaiban végzik (főként Budapesten és környékén), amit szakorvosi beutaló alapján végeznek el (háziorvos, tüdőgyógyász, fül-orr-gégész, kardiológus, neurológus, stb.) OEP támogatottan (térítésmentesen). Ezen kívül léteznek magán alváslaborok is, ahol térítés ellenében végzik el a vizsgálatokat. A vizsgálat kiértékelését szomnológus (alvásszakértő) képesítéssel rendelkező szakorvos végzi. Előjegyzési idő több hetes lehet, telefonos bejelentkezés alapján működik. (Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Alváslaboratórium 06-1-391-3100/3146)
A kapott esti időpontban kell megjelenni az alváslaborban. Bejelentkezést követően egy kérdőív (Epworth-álmossági kérdőív) kitöltése szükséges az alvási szokásokról és társbetegségekről. A megadott kórterembe befáradva az esti rutin elvégezhető – és hozzá lehet készülni az elalváshoz.
A vizsgálatot egy speciális mérőműszerrel, úgynevezett poliszomnográffal végzik. A műszer segítségével alvás alatt a légzés és szívműködés is másodpercről másodpercre követhető, ezen felül az agy elektromos hullámai is visszajelzést adnak az aktuális alvás stádiumról („alvás mélységről”). Ehhez speciális érzékelőket kell elhelyezni a fejen/arcon, mellkason, karokon és lábakon is, melyet szakszemélyzet végez.
Az érzékelőknek az egész alvásidő alatt fenn kell lenniük.
A Korányi Alváslaboratóriumban a vizsgálatot követő reggel rövid szóbeli tájékoztatást kap a vizsgálat eredményéről, a teljesen kiértékelt leletet postai úton küldik egy héten belül. A leletben többek között szerepel, hogy: hány percet volt felhelyezve a készülék, ebből hány percet töltött alvással, hányszor volt horkolás, légzéscsökkenés vagy légzéskimaradás, az alvásidő alatt volt–e oxigénhiányos állapot (a vér oxigén telítettsége 90% alatt), pulzusértékek, lábmozgás zavarra utaló értékek.
Külön készülést nem igényel, az otthonihoz legjobban hasonlító, természetes alvás vizsgálata a cél. Úgy kell készülni, mintha egy „hotelben” töltenénk az éjszakát, így célszerű magunkkal vinni: pizsamát, papucsot, tisztálkodó eszközt, olvasnivalót, rádiót, mobiltelefont, rendszeresen szedett gyógyszereket, saját kényelmes párnát ha ahhoz szoktunk hozzá.
Külön altatót erre az alkalomra nem adnak, még ha a körülmények miatt esetleg nehezebben is megy az elalvás. Azonban ha valaki rendszeresen szed altatót, akkor azt célszerű beszedni, hiszen számára az a megszokott.
Amennyiben a vizsgálat folyamán súlyos fokú alvási apnoet állapítottak meg Önnél, szükséges egy újabb éjszakai vizsgálat, amikor a terápiás készüléket (CPAP) megfelelő nyomásértékekre állítják be Önnél, és figyelik a szervezet rá adott válaszát, ezt hívjuk titrálásnak. Ez egy bonyolult folyamat, az alvásfázisok alatt többször változtathatják a nyomásértékeket, hogy a kívánt eredményt elérjék.
Ahogy a súlyossági fokoknál említettük, ez egy olyan készülék, aminek a segítségével gyakorlatilag „sínezzük” a légutakat, hogy ne „essenek össze”. Ezt pozitív nyomású levegő bejuttatásával érjük el egy orr- vagy arcmaszkon keresztül. Tehát van egy gép, egy hozzá csatlakozó hosszú cső és a végén egy maszk (általában orrmaszk). A gépen egy nagy főkapcsoló található, azt egyszer kell megnyomni bekapcsoláshoz, majd felhelyezzük a maszkot, levegőt veszünk és indul is magától a beállított paraméterekkel a készülék, tehát egyáltalán nem bonyolult.
Körülbelül egy dobozos papírzsebkendő méretének felel meg, így éjjeli szekrényen könnyen tárolható. Extra karbantartást nem igényel. Hordozó táska jár hozzá.
A gépek teljesítménye 90 W körüli, így nem emeli jelentősen az áramfogyasztást.
Kétféle gép létezik. Fix nyomású készülék esetén egy a titrálás során megállapított magasabb, maximális érték közeli nyomáson tartja végig a légutakat. Az automata gépek „okosabbak”, és a kifújt/befújt levegőből számolják és állítják be a szükséges légúti nyomást az alvás alatt, alkalmazkodva a szervezet igényeihez. Áruk magasabb. Fix nyomású gép esetén kontroll vizsgálatok mindig ismételt éjszakai bennalvással történnek, automata gép esetén, amennyiben nincs extra panasz, akkor elég ambuláns kontroll vizsgálatokon megjelenni.
A gép csak akkor tud segíteni, ha megfelelő ideig használják. Napi legalább 6 óra használat javasolt a kedvező hatások eléréséért. Ha nem használják a légzéskimaradás azonnal jelentkezik, kedvezőtlen hatásaival együtt. Az alvás történhet nappal vagy éjszaka- a gépet mindig célszerű használni! A CPAP-kezelés , ritka kivétellel, élethosszig alkalmazandó.
Az első pár nap hozzászokást igényel, a betegek beszámolója alapján könnyebb megszokni, mint előtte hitték volna. Ennek oka a készülék segítségével nyert minőségi alvásban keresendő: sokkal frissebben, kipihentebben ébrednek.
Az eszköz segítségével a légutak nyitva maradnak, ezáltal nincs mikroébredés, így a kedvezőtlen folyamatok nem indulnak be.
Megfelelő használati idő mellett már 2-3 hét után tapasztalhatóak a kedvező hatások: megszűnik a nappali álmosság és figyelemzavar, vérnyomás problémák stabilizálódhatnak, vércukor értékek javulnak, szívinfarktus és agyvérzés kialakulásának esélye csökken, fejfájás megszűnik, szexuális problémák rendeződhetnek, hangulat javulás tapasztalható.
Igen, ebben az esetben párásítót lehet használni. Felírási javaslatot fül-orr-gégész szakorvos adhat.
Igen, állkötőt érdemes lehet ebben az esetben kipróbálni. Egyes esetekben orrmaszk helyett teljes arcmaszk használata válhat szükségessé.
Kipróbálható, a csövek elhelyezkedése miatt fejfordítás nehezebb lehet, de önmagában nem ellenjavallt.
Nem, a gépet a betegség megállapításától kezdve mindig szükséges használni, hiszen a kiváltó ok ezzel nem szűnt meg. Egyszerű példával élve olyan, mint egy szemüveg- ha használjuk látunk, ha nem, akkor nem látunk. Ha használjuk a készüléket megoldja az alvás alatti légzészavart (nyitva tartja a légutakat), de amint nem használjuk a légutak ismét „összeesnek”.
Szomnológus igazolást állít ki a betegségről, ezzel kell felkeresni a forgalmazót. Két hónapig próbaidőre lehet a készüléket elvinni, kaució ellenében. Kielégítő a használat után történhet meg a felírás receptre, támogatással. A támogatás mértékéről az alváscentrumban lehet érdeklődni.
Az eszköz felvételét követően 2 hónapig „próbaidő” van. Ezt követően a készülékkel egy reggeli ambuláns vizsgálaton kell megjelenni az alváslaborban, ahol gépből kinyert adatok alapján ellenőrzik, hogy megfelelő volt-e géphasználat, vagy szükséges-e állítani a beállításokon. Amennyiben minden rendben, 1-1,5 évente szükséges kontrollra járni.
Az elmúlt évtizedben szigorodtak a jogszabályok a volán mögötti elalvás következtében bekövetkezett balesetek miatt. Nem is gondolnánk, de az OSAS betegek 2-3-szor gyakrabban okoznak balesetet, kétszer gyakoribb a relatív előfordulása a baleset okozásnak, mint az ittas vezetés esetében. 2015 óta, amennyiben felmerül OSA gyanúja, a betegeket kötelező szűrővizsgálatra küldeni. Ha pedig súlyos fokú alvási apnoe igazolódott a betegnél, akkor a vezetői engedély csak akkor hosszabbítható meg, ha eredményesen kezelt a betegség.
Tehát igen, a háziorvos felülvizsgálat során csak akkor adhat igazolást, ha az igazolt középsúlyos / súlyos fokú OSA-s beteg megfelelően használja a gépet.
Vezetői engedély meghosszabbítása továbbra is a háziorvosnál történő egészségügyi alkalmassági vizsgálattal történik. Háziorvos akkor tudja jóváhagyni az igazolást, amennyiben alváslabor igazolta, hogy a betegség megfelelően kezelt. Ehhez rendszeres kontroll vizsgálatra van szükség alváslaborban, ahol igazolják, hogy legalább napi 4 órán át, az év legalább 70%-ában használta a beteg a gépet.
Hivatásos vezetők esetében évente kell felülvizsgálatot végezni, míg egyéb esetben 3 évente történik.
Amennyiben túlsúllyal rendelkezik, mindenképp érdemes fogyókúrázni, hiszen javíthat az eredményeken.
Az állandó géphasználat alvás alatt mindenképp szükséges!
Recept nélkül, teljes áron a készülékek megvásárolhatóak ilyen esetben is.
Éjszaka, alvás alatt, ismétlődően 10-30 másodpercenként akaratlanul összerándul a láb (lehet csak lábujj, lábfej). A páciens nem veszi észre, azonban mikroébredést okoz, ennek kedvezőtlen hatásaival együtt.
Ha napközben, nyugalomban, ismétlődően feszítő érzés jelenik meg a lábban, és ha ez az érzet mozgatás hatására megszűnik, de így emiatt kényszeres mozgáskésztetést érzünk- akkor nyugtalan láb szindrómáról beszélünk.
Javasolt ilyen esetekben laborvizsgálat (pl. vashiány kizárása) és neurológiai vizsgálat a lehetséges kezelési módokról.