A tüdőrák egyike a leggyakoribb rosszindulatú daganatoknak. Magyarországon 8000 – 9000 új tüdőrákos betegek diagnosztizálnak évente, mely lakosság arányosan világviszonylatban is magasnak számít. Hogy miért van hazánkban ilyen sok tüdőrákos megbetegedés nem tudjuk pontosan, mivel a környező országok dohányzási szokásai lényegesen nem különböznek hazánkétól, s egyéb olyan tényezők sem ismertek, melyek alapján ki lehetne jelenteni, hogy a magyar lakosság tüdőrák veszélyeztetettsége magasabb lenne más országokéval. A magas előfordulási arány miatt is nagyon fontos, hogy a rizikócsoportba tartozók (pl.: dohányosok, idősebbek) esetleges korai tüdőrák gyanúját keltő tünetek esetén jelentkezzenek a háziorvosnál, illetőleg a tüdőgondozóban és, hogy részt vegyenek a tüdőrák szűrésére alkalmas alacsony sugárterheléssel járó mellkasi CT szűrő programokban.
Egyértelműen az idősebb korosztály megbetegedése. Ritkán előfordulhat fiatal, huszonéves korban is, de évente csupán néhány esettel találkozunk. Az előfordulási arány 50 éves kortól emelkedik, 60 és 70 éves kor között tetőzik. 70 éves kor felett is gyakori, de nem ritka a 80 év feletti korosztály sem. Alapvető megközelítés, hogy sohasem a naptári életkort kell alapul venni, amikor a betegek kivizsgálásáról, illetőleg a terápiás stratégia kialakításáról döntünk. Minden esetben a biológiai életkort, a társbetegségeket, általános állapotot kell figyelembe vennünk.
Egyértelműen a dohányzás. Tíz tüdőrákos beteg közül nyolc-kilencnél szerepel a betegség kialakulása előtti dohányzási szokás. A dohányzás nem csak a tüdőrák kialakulásában játszik nagyon fontos szerepet, hanem egyéb betegségekben is, például a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kialakulásában és egyéb megbetegedésekben, például szív-, és érrendszeri kórképekben is fontos tényező. Ismert tény, hogy összevetve a soha nem dohányzók várható élettartamát a dohányosokéval, a dohányosok várható élettartama 7-8 évvel rövidebb. Ezért bebizonyított tény, hogy minden életkorban akár több évtizedes dohányzási előzmény birtokában is érdemes abbahagyni a dohányzást. Ez vonatkozik azokra is, akiknél már tüdőrákot igazoltak, mert az alkalmazott terápiás lehetőségek toleranciája, illetőleg a betegek életminősége tekintetében is előnyös a dohányzás abbahagyása. Ismertek más kóroki tényezők is, így például előfordulhat családi hajlam, illetőleg szerepet játszhat a légszennyeződés, azbeszt, radon expozíció (káros, külső hatás) is. Ismert a soha nem dohányzó tüdőrákos betegedése, ez azonban körülbelül a tüdőrákos betegek 10-15%-ában fordul elő, nőknél, mirigyhám eredetű tüdőrák esetén gyakoribb. A dohányzással össze nem függő tüdőrák klinikai viselkedése más lehet, gyakrabban mutathatók ki olyan genetikai eltérések, melyek úgynevezett célzott terápiával kezelhetőek. Ismert a passzív dohányzási ártalom fogalma is, ennek daganatot okozó hatása jóval gyengébb az aktív dohányosokkal összevetve. A tévhit az, hogy az úgynevezett „könnyű” cigaretták, például füstszűrős cigaretta, alacsony nikotintartalmú cigaretta kevésbé lennének veszélyesek a tüdőrák kialakulásában. A füstszűrős cigaretták esetén a tüdőbe bejutó kisebb részecskék az alveoláris (tüdőhólyagocska) rendszerben, főként a tüdő perifériás (széli) részén okozhatnak tüdőrákot. Fontos megemlíteni az egyre inkább divatba jövő hevített dohánytermékeket az elektronikus cigarettát, illetőleg az úgynevezett ICOS-t. Szakmai körökben és a dohányzással kapcsolatos, annak ártalmaival foglalkozó irányelvekben egyértelmű az állásfoglalás, hogy a hagyományos cigarettáról való áttérés az új típusú dohánytermékekre szintén káros, tulajdonképpen az egyik függőségből egy másik függőségbe való átvezetést jelent. Különösen veszélyes, hogy a fiatalok rögtön az új típusú dohánytermékekre szoknak rá.
A tüdőrákos megbetegedés azért is veszélyes, mivel hosszú ideig alattomosan terjedhet a szervezetben, minden tünet és panasz nélkül. Ezért is fontos, hogy rendelkezzünk olyan metódussal, melynek során a tüdőrákot korai, még jól kezelhető stádiumban fel tudjuk fedezni. Az utóbbi 10 év kutatásai egyértelműen bebizonyították, hogy az alacsony sugárterheléssel járó kontrasztanyag alkalmazása nélkül adott mellkasi CT vizsgálat alkalmas a tüdőrák szűrésére. Rizikócsoportot elsősorban az 50 év feletti dohányos korosztály jelent. Magyarországon már eddig két szűrési program is futott (HUNCHEST 1,2), mely igazolta a nemzetközi vizsgálatok pozitív eredményeit a tüdőrák szűrésével kapcsolatban, a tüdőrákkal kapcsolatos halálozási rizikó csökkenését.
A tüdőrák főként dohányosoknál alakul ki, akiknél gyakran észleljük a COPD megbetegedést, így ezek a személyek gyakran köhögnek. Azonban a köhögés jellegének a megváltozása már esetleg utalhat tüdőrákra, míg az észlelt vérköpés nagyon fontos alarmírozó jel. Ezek mellett rekedtség, mellkasi fájdalom, fulladás, fogyás, rossz közérzet, gyengeség, összességében már esetleges előrehaladott stádiumú tüdőrákos megbetegedésre utalhat. Emellett figyelemre hívó jel lehet a tüdőnek ugyanazon területén ismételten kialakuló tüdőbeszűrődés, tüdőgyulladás is. Tehát ennek megfelelően főként az idősebb, dohányos, illetőleg egyéb rizikó tényezőknek kitett személyek esetén ajánlott az egyén önmagára való felelős odafigyelése, tüdőrák gyanú esetén mielőbb háziorvoshoz való fordulás, illetőleg a tüdőgondozóban való megjelenés.
A tüdőrák főként dohányosoknál alakul ki, akiknél gyakran észleljük a COPD megbetegedést, így ezek a személyek gyakran köhögnek. Azonban a köhögés jellegének a megváltozása már esetleg utalhat tüdőrákra, míg az észlelt vérköpés nagyon fontos alarmírozó jel. Ezek mellett rekedtség, mellkasi fájdalom, fulladás, fogyás, rossz közérzet, gyengeség, összességében már esetleges előrehaladott stádiumú tüdőrákos megbetegedésre utalhat. Emellett figyelemre hívó jel lehet a tüdőnek ugyanazon területén ismételten kialakuló tüdőbeszűrődés, tüdőgyulladás is. Tehát ennek megfelelően főként az idősebb, dohányos, illetőleg egyéb rizikó tényezőknek kitett személyek esetén ajánlott az egyén önmagára való felelős odafigyelése, tüdőrák gyanú esetén mielőbb háziorvoshoz való fordulás, illetőleg a tüdőgondozóban való megjelenés.