Nagyon fontos, hogy ha a beteg allergiás náthára gyanús tüneteket észlel magán, forduljon szakorvoshoz, ahol az alapvizsgálatokat elvégzik.
Ezen kórképekben, mint egyéb betegségben is igen fontos a részletes, korrekt kórelőzmény felvétele (anamnézis).
Jellegzetes tüneteket ismerhetünk fel, mint az orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, orrviszketés.
Megkérdezzük, tudja-e tüneteit valamivel összefüggésbe hozni.
A fő tüneteken kívül még lehet torokviszketés, torokfájás, szemtünetek (viszketés, vörösödés, könnyezés), köhögés, fulladás, hőemelkedés, fejfájás, fáradtság, alvászavar.
A jellegzetes tünetek, virágporszezonban évente ismétlődő panaszok valószínűsítik a diagnózist, azonban minden esetben szükséges elvégezni az allergológiai és fül-orr-gégészeti vizsgálatokat is a betegség biztos igazolásához.
A gyors és megbízható bőrtesztek segítségével (Prick-teszt) igazoljuk a kiváltó allergéneket. A karcolásos bőrteszt során az alkar bőrének hajlító oldalán megfelelő távolságban allergén oldatot cseppentünk fel, majd a cseppen keresztül apró, hegyes lándzsával megkarcoljuk a bőrt, és 15 perc várakozás után leolvasható az eredmény. Pozitív esetben a karcolás helyén piros udvarral körülvett, a bőr szintjéből kiemelkedő göbcse látható, amelynek két legnagyobb átmérőjét lemérik és feljegyzik.
A bőrpróbát a leggyakoribb allergénekkel végzik, és a kapott eredményt kontroll oldattal is összevetik. A leggyakoribb allergének: inhalatív (légúti) csoportok: füvek, fák, gyomnövények pollenjei, háziporatka, gombák, állati szőrök, kevert inhalatív antigének, ezen kívül az utóbbi időben egyre nagyobb jelentőségű a parlagfű és a fekete üröm pollenje. A kórelőzmény alapján felmerülő egyes allergénekkel ún. vezető allergénekkel érdemes tesztelést végezni.
A bőrtesztet a pollenszezonon kívül ajánlott végezni, amikor a szervezetet a légköri pollenkoncentráció nem terheli, egész évben tartó tünetek előfordulásakor lehetőleg tünetszegény időszakban végezzük.
Ezen kórképekben, mint egyéb betegségben is igen fontos a részletes, korrekt kórelőzmény felvétele (anamnézis).
Jellegzetes tüneteket ismerhetünk fel, mint az orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, orrviszketés.
Megkérdezzük, tudja-e tüneteit valamivel összefüggésbe hozni.
A fő tüneteken kívül még lehet torokviszketés, torokfájás, szemtünetek (viszketés, vörösödés, könnyezés), köhögés, fulladás, hőemelkedés, fejfájás, fáradtság, alvászavar.
A jellegzetes tünetek, virágporszezonban évente ismétlődő panaszok valószínűsítik a diagnózist, azonban minden esetben szükséges elvégezni az allergológiai és fül-orr-gégészeti vizsgálatokat is a betegség biztos igazolásához.
A gyors és megbízható bőrtesztek segítségével (Prick-teszt) igazoljuk a kiváltó allergéneket. A karcolásos bőrteszt során az alkar bőrének hajlító oldalán megfelelő távolságban allergén oldatot cseppentünk fel, majd a cseppen keresztül apró, hegyes lándzsával megkarcoljuk a bőrt, és 15 perc várakozás után leolvasható az eredmény. Pozitív esetben a karcolás helyén piros udvarral körülvett, a bőr szintjéből kiemelkedő göbcse látható, amelynek két legnagyobb átmérőjét lemérik és feljegyzik.
A bőrpróbát a leggyakoribb allergénekkel végzik, és a kapott eredményt kontroll oldattal is összevetik. A leggyakoribb allergének: inhalatív (légúti) csoportok: füvek, fák, gyomnövények pollenjei, háziporatka, gombák, állati szőrök, kevert inhalatív antigének, ezen kívül az utóbbi időben egyre nagyobb jelentőségű a parlagfű és a fekete üröm pollenje. A kórelőzmény alapján felmerülő egyes allergénekkel ún. vezető allergénekkel érdemes tesztelést végezni.
A bőrtesztet a pollenszezonon kívül ajánlott végezni, amikor a szervezetet a légköri pollenkoncentráció nem terheli, egész évben tartó tünetek előfordulásakor lehetőleg tünetszegény időszakban végezzük.
A virágpor szezontól függetlenül tartósan vagy visszatérően jelentkező, nem jellegzetes tünetek hátterében sokféle nátha vagy egyéb betegségek állhatnak, ilyenkor a diagnózis felállítása is nehezebb. A kivizsgálás további része a fül-orr-gégészeti szakvizsgálat, mely ilyenkor elengedhetetlen, mert ki kell zárni számos, az orr és az orrmelléküregek területére jellemző gyulladásos (pl. fertőzéses, orrcsepp okozta náthák, orrmelléküreg-gyulladás, orrpolip, orrmandula-gyulladás) anatómiai (orrsövényferdülés, orrkagyló-túltengés, nagyobb orrmandula, egyéb eltérések) és daganatos eredetű betegséget. A fül-orr-gégész gyakran alkalmaz orrendoszkópos (tükrözéses) és CT-vizsgálatot a fenti betegségek megállapítása céljából. Az allergiás eredet megállapítása céljából további speciális vizsgálatokra is szükség lehet. Ilyen vizsgálatok például az IgE ellenanyag mennyiségének a mérése, allergiában általában növekszik a vérben és az orrváladékban (nem csak szénanáthában).
Az orr allergénterheléses vizsgálata: az orrnyálkahártyára cseppentett allergénoldat kiváltja a jellegzetes szénanáthás tüneteket. A vizsgálatot ebben járatos szakember intézeti háttérrel végezheti az esetleges szövődmények veszélye miatt.
Végezhetünk még orrváladékból és vérből sejtanalízist, allergiás és esetenként nem allergiás náthában bizonyos sejttípusok, így az ún. eozinofil sejtek száma jelentősen megnő.
Az orr allergénterheléses vizsgálata: az orrnyálkahártyára cseppentett allergénoldat kiváltja a jellegzetes szénanáthás tüneteket. A vizsgálatot ebben járatos szakember intézeti háttérrel végezheti az esetleges szövődmények veszélye miatt.
Végezhetünk még orrváladékból és vérből sejtanalízist, allergiás és esetenként nem allergiás náthában bizonyos sejttípusok, így az ún. eozinofil sejtek száma jelentősen megnő.