Az allergiás nátha kezelésének lehetőségei: megelőzés, allergénkerülés és eltávolítás, tüneti gyógyszeres, valamint immunkezelés.
Szóba jön még a klímaterápia, a műtéti kezelés és alternatív módszerek.
Első lépés a megelőzés, vagyis az allergének elkerülése és eltávolítása. A teljes mértékű eltávolítás néha megoldható, azonban az esetek többségében csak csökkenteni tudjuk a kiváltó allergének mennyiségét. Sajnos számos, a környezetünkben található allergént lehetetlen teljesen eltávolítani vagy elkerülni. A betegség megelőzésének érdekében a betegnek olykor változtatni kell az életvitelén, életmódján, néha a foglalkozásukon is, de akár a szabadidős tevékenységén is.
A virágpor allergia esetében a megfelelő életmód kialakításában segít a rendszeres időjárás- és pollenjelentés.
A tavasszal az első napsugarak sok virágpor allergiában szenvedő betegnél jelentkezik szemkönnyezés, tüsszögés, esetleg nehézlégzés is. Tavasszal az éger és mogyoró virágpora, majd a fák után a füvek virágoznak májustól június végéig, majd a gyomnövények következnek júliustól egészen október végéig. A gyomnövények közül a parlagfű és a fekete üröm jelentőségét kell kiemelni, nagyon elterjedt, gyorsan nő és nagy mennyiségű virágport bocsát ki a levegőbe.
A parlagfű – mint a legveszélyesebb pollenforrás – ellen országos parlagfű-mentesítési program működik. Szervezett irtása segít visszaszorítani e veszélyes gyomnövényt.
A levegő pollenszámát hazánkban 1989 óta rendszeresen mérik és az adatok a médiában hozzáférhetők. A pollennaptár is segít a pontos eligazodáshoz.
A betegeknek hasznos tanácsok is javasoltak, aki pollenérzékeny, minél kevesebbet tartózkodjon szabadban. Pollenszezonban a szellőztetést érdemes lefekvés után 22-04 óra között végezni.
Mosson gyakran hajat. Ruháit nem ajánlott a szabadban szárítani, a fűnyírást se az allergiás beteg végezze.
Ha valaki állatiszőr allergiában szenved, akkor az állatot ajánlatos véglegesen eltávolítani a lakásból.
Szóba jön még a klímaterápia, a műtéti kezelés és alternatív módszerek.
Első lépés a megelőzés, vagyis az allergének elkerülése és eltávolítása. A teljes mértékű eltávolítás néha megoldható, azonban az esetek többségében csak csökkenteni tudjuk a kiváltó allergének mennyiségét. Sajnos számos, a környezetünkben található allergént lehetetlen teljesen eltávolítani vagy elkerülni. A betegség megelőzésének érdekében a betegnek olykor változtatni kell az életvitelén, életmódján, néha a foglalkozásukon is, de akár a szabadidős tevékenységén is.
A virágpor allergia esetében a megfelelő életmód kialakításában segít a rendszeres időjárás- és pollenjelentés.
A tavasszal az első napsugarak sok virágpor allergiában szenvedő betegnél jelentkezik szemkönnyezés, tüsszögés, esetleg nehézlégzés is. Tavasszal az éger és mogyoró virágpora, majd a fák után a füvek virágoznak májustól június végéig, majd a gyomnövények következnek júliustól egészen október végéig. A gyomnövények közül a parlagfű és a fekete üröm jelentőségét kell kiemelni, nagyon elterjedt, gyorsan nő és nagy mennyiségű virágport bocsát ki a levegőbe.
A parlagfű – mint a legveszélyesebb pollenforrás – ellen országos parlagfű-mentesítési program működik. Szervezett irtása segít visszaszorítani e veszélyes gyomnövényt.
A levegő pollenszámát hazánkban 1989 óta rendszeresen mérik és az adatok a médiában hozzáférhetők. A pollennaptár is segít a pontos eligazodáshoz.
A betegeknek hasznos tanácsok is javasoltak, aki pollenérzékeny, minél kevesebbet tartózkodjon szabadban. Pollenszezonban a szellőztetést érdemes lefekvés után 22-04 óra között végezni.
Mosson gyakran hajat. Ruháit nem ajánlott a szabadban szárítani, a fűnyírást se az allergiás beteg végezze.
Ha valaki állatiszőr allergiában szenved, akkor az állatot ajánlatos véglegesen eltávolítani a lakásból.
A szénanátha kezelése során a legfontosabb a megelőzés, az allergének (kiváltó okok) kerülése, eltávolítása és a gyógyszeres kezelés. A megelőzés azt jelenti, hogy próbáljuk a kiváltó allergént kerülni, eltávolítani, ezáltal a környezetünkben csökken a légutakra jutó allergének mennyisége, így mérséklődnek a tünetek is. Természetesen a teljes mértékű eltávolítás sok esetben nem lehetséges. Számos tanács, lehetőség van az atka eltávolítására is, ezek igen hasznosak lehetnek.
A háziporatkák mindenütt megtalálhatók a környezetünkben, apró, szabad szemmel nem látható élőlények. Az allergiát az atka ürüléke váltja ki, amely beszárad és még kisebb részecskékre bomlik, a levegőben lebegve kellemetlen légúti panaszokat kiváltva.
Az atka többek között az emberi és állati hámfoszlányokkal táplálkozik, és 20-30 Celsius fokon, viszonylag párás környezetben érzi jól magát. Kedvenc lakhelye az ágynemű és a matrac.
A háziporatkára érzékenyeknek javasolt, hogy fürödjenek naponta, a lakásban olyan bútorok legyenek, amelyek sima felületűek és könnyen lemoshatók.
Kerüljék a porfogó tárgyakat, textíliákat, szőnyeget, tollpárnát, gyapjútakarót, kárpitozott bútort, szőnyegpadlót, vastag függönyt, plüss játékokat. Ezeket mindenképpen távolítsák el a hálószobából.
Naponta rendszeresen szellőztessék ki a lakást. Tollal bélelt ágynemű nem ajánlott. Fontos az olyan kispárna, ágyneműhuzat használata, amelyen az atkák vagy törmelékeik nem tudnak átjutni, de azért az ágynemű szellőzni tudjon. Gyakran és magasabb hőfokon (60C) kell ágyneműt mosni.
Az ágyazást az allergiás beteg bízza egészséges, nem allergiás családtagjára. Természetesen ezek a ténykedések mindig a gyógyszeres kezelés kiegészítői. Nem ajánlott a háziállat lakásban való tartása.
A háziporatkák mindenütt megtalálhatók a környezetünkben, apró, szabad szemmel nem látható élőlények. Az allergiát az atka ürüléke váltja ki, amely beszárad és még kisebb részecskékre bomlik, a levegőben lebegve kellemetlen légúti panaszokat kiváltva.
Az atka többek között az emberi és állati hámfoszlányokkal táplálkozik, és 20-30 Celsius fokon, viszonylag párás környezetben érzi jól magát. Kedvenc lakhelye az ágynemű és a matrac.
A háziporatkára érzékenyeknek javasolt, hogy fürödjenek naponta, a lakásban olyan bútorok legyenek, amelyek sima felületűek és könnyen lemoshatók.
Kerüljék a porfogó tárgyakat, textíliákat, szőnyeget, tollpárnát, gyapjútakarót, kárpitozott bútort, szőnyegpadlót, vastag függönyt, plüss játékokat. Ezeket mindenképpen távolítsák el a hálószobából.
Naponta rendszeresen szellőztessék ki a lakást. Tollal bélelt ágynemű nem ajánlott. Fontos az olyan kispárna, ágyneműhuzat használata, amelyen az atkák vagy törmelékeik nem tudnak átjutni, de azért az ágynemű szellőzni tudjon. Gyakran és magasabb hőfokon (60C) kell ágyneműt mosni.
Az ágyazást az allergiás beteg bízza egészséges, nem allergiás családtagjára. Természetesen ezek a ténykedések mindig a gyógyszeres kezelés kiegészítői. Nem ajánlott a háziállat lakásban való tartása.
Sajnos a betegség nem gyógyítható meg, csak a tüneteket lehet enyhíteni, így a betegeknek gyógyszerekre, gondozásra van szükségük.
A gyógyszeres kezelés beállítását a tünetek és a panaszok súlyossága határozza meg, szakmai ajánlások alapján. Ha valakinek szezonálisan jelentkeznek a panaszai, akkor a pollenszezon alatt folyamatosan kell gyógyszert alkalmazni, de ajánlott a kezelést a pollenszezon előtt 1-2 héttel elkezdeni. Egész évben tartó náthában folyamatos, hosszantartó kezelésre van szükség. Az alkalmazott készítményeket szájon át, helyileg szembe, orrba vagy torokba használják a betegek. Fontos, hogy a betegek betartsák a kezelőorvos utasításait.
A rhinitis kezelésére az antihisztaminok és a helyileg alkalmazott szteroidok a leggyakrabban használt szerek.
Az antihisztaminok azokhoz a receptorokhoz kapcsolódnak, ahol a hisztamin is kötődik, így az nem tudja kifejteni a hatását. A hisztamin felelős az allergiás náthában szenvedők legtöbb tüneteiért. Az antihisztamin a tüsszögést, viszketést, orrfolyást és a szemtüneteket enyhíti, csökkenti. Manapság egyre hatékonyabb, ugyanakkor kevés mellékhatást okozó készítmények kerülnek forgalomba. Alkalmazhatjuk tabletta formájában szájon keresztül, valamint helyileg, orrspray formájában.
A szteroidok igen hatásosan csökkentik az allergiás gyulladást, így a beteg tüneteit. Leggyakrabban helyileg szembe (szemész javaslatára), orrba alkalmazzuk, időnként azonban sor kerülhet szájon át történő alkalmazásukra is, de fontos tudnunk, hogy ez utóbbi tartós adása komoly mellékhatásokkal járhat, így ennek felírása szakorvos feladata.
Használhatunk még ún. lohasztó orrcseppeket, azonban ezeket nem ajánlott 10-14 napon túl alkalmazni, mivel tartós használatuk hozzászokást eredményezhet.
Ezek mellett még egyéb készítmények, lehetőségek is rendelkezésre állnak, mint a helyileg orrba használható kromoglikátok, antikolinerg szerek, valamint tabletta formájában alkalmazandó leukotrién-antagonisták.
Megfelelő javallat alapján immunkezelés is szóba jön.
A gyógyszeres kezelés beállítását a tünetek és a panaszok súlyossága határozza meg, szakmai ajánlások alapján. Ha valakinek szezonálisan jelentkeznek a panaszai, akkor a pollenszezon alatt folyamatosan kell gyógyszert alkalmazni, de ajánlott a kezelést a pollenszezon előtt 1-2 héttel elkezdeni. Egész évben tartó náthában folyamatos, hosszantartó kezelésre van szükség. Az alkalmazott készítményeket szájon át, helyileg szembe, orrba vagy torokba használják a betegek. Fontos, hogy a betegek betartsák a kezelőorvos utasításait.
A rhinitis kezelésére az antihisztaminok és a helyileg alkalmazott szteroidok a leggyakrabban használt szerek.
Az antihisztaminok azokhoz a receptorokhoz kapcsolódnak, ahol a hisztamin is kötődik, így az nem tudja kifejteni a hatását. A hisztamin felelős az allergiás náthában szenvedők legtöbb tüneteiért. Az antihisztamin a tüsszögést, viszketést, orrfolyást és a szemtüneteket enyhíti, csökkenti. Manapság egyre hatékonyabb, ugyanakkor kevés mellékhatást okozó készítmények kerülnek forgalomba. Alkalmazhatjuk tabletta formájában szájon keresztül, valamint helyileg, orrspray formájában.
A szteroidok igen hatásosan csökkentik az allergiás gyulladást, így a beteg tüneteit. Leggyakrabban helyileg szembe (szemész javaslatára), orrba alkalmazzuk, időnként azonban sor kerülhet szájon át történő alkalmazásukra is, de fontos tudnunk, hogy ez utóbbi tartós adása komoly mellékhatásokkal járhat, így ennek felírása szakorvos feladata.
Használhatunk még ún. lohasztó orrcseppeket, azonban ezeket nem ajánlott 10-14 napon túl alkalmazni, mivel tartós használatuk hozzászokást eredményezhet.
Ezek mellett még egyéb készítmények, lehetőségek is rendelkezésre állnak, mint a helyileg orrba használható kromoglikátok, antikolinerg szerek, valamint tabletta formájában alkalmazandó leukotrién-antagonisták.
Megfelelő javallat alapján immunkezelés is szóba jön.
Lehet alkalmazni az orrmosást, amikor fiziológiás sóoldattal vagy tengervízzel öblítve az orrüreget eltávolítjuk az allergéneket, szennyeződéseket, orrváladékot, benne a gyulladásos mediátorokat, sejteket. Olcsó, egyszerű, mellékhatása gyakorlatilag nincs.
Alkalmazhatunk még fényterápiát az orrban, valamint egyéb alternatív terápiákat is kipróbálnak.
Műtét is szóba jöhet, ha az allergiás nátha gyógyszeresen befolyásolhatatlan és jelentős mértékű alsó orrkagyló-megnagyobbodás, vagy társuló megbetegedés ezt igényli, mint például orrsövényferdülés, csontos-porcos orrváz egyéb deformitásai stb.
Műtét is szóba jöhet, ha az allergiás nátha gyógyszeresen befolyásolhatatlan és jelentős mértékű alsó orrkagyló-megnagyobbodás, vagy társuló megbetegedés ezt igényli, mint például orrsövényferdülés, csontos-porcos orrváz egyéb deformitásai stb.