- Sípolás
- Köhögés
- Nehézlégzés
- Mellkasi feszülés
Ezek általában rohamokban jelentkeznek, maguktól lassan vagy gyógyszerre gyorsan oldódnak, de lehetnek folyamatosak is.
Az asztma tünetek lehetnek enyhék, de súlyosabbak is.
Nem mindenkinél jelentkezik minden tünet.
A betegek egy részénél ezek csak időszakosan lépnek fel, és a köztes időszakban „normális” életet élnek, minden olyan tevékenyéggel, amihez csak kedvük van. Ilyenkor minimális tüneteik vannak vagy panaszmentesek.
A betegek kis csoportjánál, mintegy 5%-nál, – az úgynevezett súlyos asztmásoknál – rendszeres panaszok lehetnek úgy is, hogy a kezelésük a legnagyobb odafigyeléssel történik.
A többieknél, – az enyhe, középsúlyos eseteknél- rendszeres tünetek általában akkor vannak, ha nem, vagy nem megfelelően használják a gyógyszereiket.
Nem mindenkinél jelentkezik minden tünet.
A betegek egy részénél ezek csak időszakosan lépnek fel, és a köztes időszakban „normális” életet élnek, minden olyan tevékenyéggel, amihez csak kedvük van. Ilyenkor minimális tüneteik vannak vagy panaszmentesek.
A betegek kis csoportjánál, mintegy 5%-nál, – az úgynevezett súlyos asztmásoknál – rendszeres panaszok lehetnek úgy is, hogy a kezelésük a legnagyobb odafigyeléssel történik.
A többieknél, – az enyhe, középsúlyos eseteknél- rendszeres tünetek általában akkor vannak, ha nem, vagy nem megfelelően használják a gyógyszereiket.
Az asztma egy „sokarcú” betegség, a tünetekhez vezető háttér folyamatok szempontjából mégis két fő csoportja van:
Allergiás asztma
Nem allergiás asztma
Allergiás asztma
- A tünetek hátterében allergiás gyulladás áll.
- Azokat a környezeti tényezőket, melyek képesek ezt elindítani, allergéneknek hívjuk.
- A legfontosabb allergének a pollenek, az állati szőrök, a penészgombák, a házipor atka.
Nem allergiás asztma
- Ebben az esetben a légúti gyulladás hátterében allergia nem mutatható ki.
- A tüneteket a légutakat irritáló anyagok belégzése vagy olyan tényezők váltják ki, amelyekhez allergiás reakció nem köthető.
Az asztmás betegeknél bármi, ami a szervezetben gyulladást generál befolyásolhatja a légutak is, ami azt jelenti, hogy az eleve érintett, érzékeny hörgőrendszer még intenzívebben reagál az úgynevezett asztma triggerekre vagy az irritánsokra.
Az asztma tünetek, – különösen a köhögés – sokszor az éjszaka folyamán romlanak, ami elsősorban a nem, vagy nem kielégítően kezelt eseteknél figyelhető meg.
Ennek oka feltételezhetően az, hogy a szervezet működését szabályozó funkciók egy része alvás alatt megváltozik.
A betegek egy része bizonyos élet szakaszokban nagyobb valószínűséggel mutat tüneteket. Ezek a gyermekkor, a „változó kor” és a terhesség. Ezeket a jelenségeket a hormon háztartás változásával hozzák összefüggésbe, jóllehet a háttér folyamatok pontosan nem ismertek.
A dohányzás, akkor is, ha az csak passzív folyamat – vagyis nem az asztmás beteg, hanem a környezetében élők gyakorolják azt – kiválthatja vagy fokozhatja a tüneteket. A dohányfüst irritálja, sőt tartósan károsíthatja is a légutakat és a tüdőszövetet.
Az elhízás szintén befolyásolja a betegek állapotát. Ez részben a légzési munka megváltozásával, másik részben a szervezetben ennek nyomán kialakuló általános gyulladással függ össze.
Dohányzás és asztma
A dohányzás, akkor is, ha az csak passzív folyamat – vagyis nem az asztmás beteg, hanem a környezetében élők gyakorolják azt – kiválthatja vagy fokozhatja a tüneteket. A dohányfüst irritálja, sőt tartósan károsíthatja is a légutakat és a tüdőszövetet.
Az asztma tünetek, – különösen a köhögés – sokszor az éjszaka folyamán romlanak, ami elsősorban a nem, vagy nem kielégítően kezelt eseteknél figyelhető meg.
Ennek oka feltételezhetően az, hogy a szervezet működését szabályozó funkciók egy része alvás alatt megváltozik.
A betegek egy része bizonyos élet szakaszokban nagyobb valószínűséggel mutat tüneteket. Ezek a gyermekkor, a „változó kor” és a terhesség. Ezeket a jelenségeket a hormon háztartás változásával hozzák összefüggésbe, jóllehet a háttér folyamatok pontosan nem ismertek.
A dohányzás, akkor is, ha az csak passzív folyamat – vagyis nem az asztmás beteg, hanem a környezetében élők gyakorolják azt – kiválthatja vagy fokozhatja a tüneteket. A dohányfüst irritálja, sőt tartósan károsíthatja is a légutakat és a tüdőszövetet.
Az elhízás szintén befolyásolja a betegek állapotát. Ez részben a légzési munka megváltozásával, másik részben a szervezetben ennek nyomán kialakuló általános gyulladással függ össze.
Dohányzás és asztmaA dohányzás, akkor is, ha az csak passzív folyamat – vagyis nem az asztmás beteg, hanem a környezetében élők gyakorolják azt – kiválthatja vagy fokozhatja a tüneteket. A dohányfüst irritálja, sőt tartósan károsíthatja is a légutakat és a tüdőszövetet.
Asztmás betegek a légutak érzékenysége folytán nagyobb valószínűséggel reagálnak provokáló tényezőkre, triggerekre. Ha ismeri a saját trigger faktorait, akkor azok elkerülésével az állapota stabilabbá válhat.
A trigger lehet bármi, ami kiváltja a tünetek azáltal, hogy tovább irritálja az amúgy is érzékeny légutakat.
Például macska közelében vagy nagyobb mennyiségű házi porral érintkezve fokozódhatnak a panaszok. De éppígy lehet ez pollen, hideg levegő vagy dohányfüst is.
A trigger lehet bármi, ami kiváltja a tünetek azáltal, hogy tovább irritálja az amúgy is érzékeny légutakat.
Például macska közelében vagy nagyobb mennyiségű házi porral érintkezve fokozódhatnak a panaszok. De éppígy lehet ez pollen, hideg levegő vagy dohányfüst is.
Gyulladásos (részben allergiás) triggerek
|
Tünetet provokáló triggerek
|
Az asztmás betegnek egy vagy több trigger faktora is lehet. Nem minden betegnél okoz minden lehetséges trigger tünetet.
Minden betegnek megvan a saját „trigger mintázata”, vagyis az, hogy nála mi provokál tünetet, az asztma romlását.
A légutak érzékenysége napról-napra, hónapról hónapra, évről-évre változhat. Ha az asztma jól kezelt, stabil, a beteg ismert triggerei is kisebb valószínűséggel okoznak tünetet.
Előfordul, hogy az asztma tünetet több tényező egyidejű hatása váltja ki. Ennek erőteljesebb következménye is lehet. Erre példa, ha vírus fertőzés alatt macskaszőrrel is érintkezik az arra allergiás beteg.
Minden betegnek megvan a saját „trigger mintázata”, vagyis az, hogy nála mi provokál tünetet, az asztma romlását.
A légutak érzékenysége napról-napra, hónapról hónapra, évről-évre változhat. Ha az asztma jól kezelt, stabil, a beteg ismert triggerei is kisebb valószínűséggel okoznak tünetet.
Előfordul, hogy az asztma tünetet több tényező egyidejű hatása váltja ki. Ennek erőteljesebb következménye is lehet. Erre példa, ha vírus fertőzés alatt macskaszőrrel is érintkezik az arra allergiás beteg.
Ha a beteg felismeri a trigger faktorait, akkor van esély rá, hogy azokat el is tudja kerülni.
Van olyan, hogy a körülményekből a triggerek köre egyértelműen kirajzolódik, máskor azonban ez nem olyan nyilvánvaló.
Két kérdés átgondolása segíthet ebben.
Van egyértelmű trigger faktorom?
Meg tudtam-e figyelmi egyértelmű összefüggést bizonyos környezeti hatások és az asztma tünetek között?
Például állatokkal (kutya, macska, ló, rágcsálók) való érintkezés ront-e a tüneteken?
Vagy ugyanígy, bizonyos ételek fogyasztása, alkohol, cigaretta vagy más füst belégzése stb. előidézi-e az asztma tünetek?
Milyen egyéb triggerem lehet még?
Előfordul, hogy az összefüggés felismerése nem ilyen egyszerű.
Például több tényező együttes hatása váltja ki a tüneteket, vagy a hatás késleltetve jelenik meg.
Ilyenkor nagyobb odafigyelés, egy kis „nyomozó” munka, tüneti napló vezetése segíthet.
Van olyan, hogy a körülményekből a triggerek köre egyértelműen kirajzolódik, máskor azonban ez nem olyan nyilvánvaló.
Két kérdés átgondolása segíthet ebben.
Van egyértelmű trigger faktorom?
Meg tudtam-e figyelmi egyértelmű összefüggést bizonyos környezeti hatások és az asztma tünetek között?
Például állatokkal (kutya, macska, ló, rágcsálók) való érintkezés ront-e a tüneteken?
Vagy ugyanígy, bizonyos ételek fogyasztása, alkohol, cigaretta vagy más füst belégzése stb. előidézi-e az asztma tünetek?
Milyen egyéb triggerem lehet még?
Előfordul, hogy az összefüggés felismerése nem ilyen egyszerű.
Például több tényező együttes hatása váltja ki a tüneteket, vagy a hatás késleltetve jelenik meg.
Ilyenkor nagyobb odafigyelés, egy kis „nyomozó” munka, tüneti napló vezetése segíthet.
Néhány trigger könnyen elkerülhető, így például a dohányfüst, hobby állatok és az alkohol.
Egy sor kiváltó tényező azonban gyakorlatilag kiküszöbölhetetlen, ilyenek a pollenek, a környezetszennyező anyagok, a házipor atka és a hideg idő. tüneti napló vezetése segíthet.
Egy sor kiváltó tényező azonban gyakorlatilag kiküszöbölhetetlen, ilyenek a pollenek, a környezetszennyező anyagok, a házipor atka és a hideg idő. tüneti napló vezetése segíthet.
Az asztma egy összetett betegség, amelynél a tünetkör nagyjából közös, ugyanakkor a háttérben álló folyamatokban , a kiváltó faktorokban, a kezelésre mutatott válaszkészségben és a kórlefolyásban különbségek mutatkoznak.
A kórtörténeti adatok és a vizsgálati eredmények alapján a betegség általában besorolható egyik vagy másik alcsoportba.
Ha valakinek szénanáthája van és ehhez asztmás tünet is társul, akkor ez a szezonális asztmának felel meg. Ha tünetkör súlyos és nem reagál a szokványos kezelésre, akkor szezonális súlyos asztmáról beszélünk.
Ha felnőttkorban, a 20-as és 40-es évek körül kezdődik a betegség, nincs allergia, de orrpolyp, krónikus melléküreg gyulladás társul, a betegség a késői kezdetű asztmának felel meg.
A gyermekkorban kezdődő asztma az esetek döntő többségében allergiás hátterű. Más allergiás betegségek így ekcema, allergiás nátha társulása gyakori. A családban allergiás, asztmás esetek sokszor fordulnak elő.
Az esetek egy részében az életkor haladtával a tünetek javulnak, vagy meg is szűnnek.
Ez azonban csak az esetek egy részében végleges, másoknál a panaszok később ismét megjelennek.
Minél súlyosabb a gyermekkori betegség, annál valószínűbb, hogy az később is megmarad.
A kórtörténeti adatok és a vizsgálati eredmények alapján a betegség általában besorolható egyik vagy másik alcsoportba.
Ha valakinek szénanáthája van és ehhez asztmás tünet is társul, akkor ez a szezonális asztmának felel meg. Ha tünetkör súlyos és nem reagál a szokványos kezelésre, akkor szezonális súlyos asztmáról beszélünk.
Ha felnőttkorban, a 20-as és 40-es évek körül kezdődik a betegség, nincs allergia, de orrpolyp, krónikus melléküreg gyulladás társul, a betegség a késői kezdetű asztmának felel meg.
A gyermekkorban kezdődő asztma az esetek döntő többségében allergiás hátterű. Más allergiás betegségek így ekcema, allergiás nátha társulása gyakori. A családban allergiás, asztmás esetek sokszor fordulnak elő.Az esetek egy részében az életkor haladtával a tünetek javulnak, vagy meg is szűnnek.
Ez azonban csak az esetek egy részében végleges, másoknál a panaszok később ismét megjelennek.
Minél súlyosabb a gyermekkori betegség, annál valószínűbb, hogy az később is megmarad.
Sokan gondolják, hogy az asztma egy gyermekkori betegség. Viszonylag sok betegnél azonban felnőttkorban kezdődik, amit felnőttkori kezdetű vagy késői kezdetű asztmaként jelölnek. A betegség oka nem ismert. Az sem tisztázott, hogy miért alakul ki egyeseknél, és másoknál miért nem.
Az esetek 9-15%-ban foglalkozási tényezők, így például kémiai irritánsok okozzák a betegséget.
A dohányzás, éppúgy a passzív dohányzás fokozza a rizikót.
Az elhízás szintén kockázatot jelent.
A női hormonok szerepe sem kizárt, ami egyben magyarázza magasabb előfordulását a nők körében.
Stressz helyzetek, mint párkapcsolati problémák vagy betegség a családban rizikó tényezőt jelentenek. Stresszel járó munka 50%-kal fokozza a betegség előfordulási valószínűségét.
Miben különbözik a felnőttkori asztma?
A felnőttkori kezdetű asztmában az allergia szerepe tehát sokkal kevésbé hangsúlyos. Jellemző trigger tényezők:
Sokszor nehéz elkülöníteni a hasonló tünetekkel járó egyéb betegségektől, így a krónikus obstruktív légúti betegségtől (COPD) vagy szívbetegségektől. Általában tartós állapotot jelent.
Az esetek 9-15%-ban foglalkozási tényezők, így például kémiai irritánsok okozzák a betegséget.
A dohányzás, éppúgy a passzív dohányzás fokozza a rizikót.
Az elhízás szintén kockázatot jelent.
A női hormonok szerepe sem kizárt, ami egyben magyarázza magasabb előfordulását a nők körében.
Stressz helyzetek, mint párkapcsolati problémák vagy betegség a családban rizikó tényezőt jelentenek. Stresszel járó munka 50%-kal fokozza a betegség előfordulási valószínűségét.
Miben különbözik a felnőttkori asztma?
A felnőttkori kezdetű asztmában az allergia szerepe tehát sokkal kevésbé hangsúlyos. Jellemző trigger tényezők:
- Vírus infekciók,
- Fizikai terhelés,
- Nevetés, izgatottság,
- Hormonális változások,
- Depresszió, feszültség,
- Bizonyos gyógyszerek,
- Irritáló tényezők, mint hideg levegő, belégzett kémiai anyagok.
Sokszor nehéz elkülöníteni a hasonló tünetekkel járó egyéb betegségektől, így a krónikus obstruktív légúti betegségtől (COPD) vagy szívbetegségektől. Általában tartós állapotot jelent.
A betegek egy része csak az év bizonyos időszakaiban tünetes, amit szezonális asztmának hívunk.
Ebben az esetben a kiváltó faktorok csak átmenetileg vannak jelen. Legjellemzőbben ezek a pollenek, de a hideg levegő is lehet.
Az asztma mindig egy tartós állapotnak tekinthető, ugyanakkor tünetmentes lehet, ha a kiváltó faktorok nincsenek jelen.
Ebben az esetben a kiváltó faktorok csak átmenetileg vannak jelen. Legjellemzőbben ezek a pollenek, de a hideg levegő is lehet.
Az asztma mindig egy tartós állapotnak tekinthető, ugyanakkor tünetmentes lehet, ha a kiváltó faktorok nincsenek jelen.
Ebben az esetben az asztma direktben kapcsolódik ahhoz a munka tevékenységhez, amit a beteg végez.
Ez lehet felnőtt korban kezdődő betegség, de lehet gyermekkori asztma is, ami a munkahelyi körülmények miatt újul ki, különösen jellemzően például pékségekben, laboratóriumokban.
Az asztma mellett náthás tünetek (tüsszögés, orrfolyás és viszketés) és szem panaszok (vörös, gyulladt szem, viszketés) is felléphetnek.
A tünetek javulhatnak a munkaszüneti napokon, visszatérve ismét felerősödnek.
Ez lehet felnőtt korban kezdődő betegség, de lehet gyermekkori asztma is, ami a munkahelyi körülmények miatt újul ki, különösen jellemzően például pékségekben, laboratóriumokban.
Az asztma mellett náthás tünetek (tüsszögés, orrfolyás és viszketés) és szem panaszok (vörös, gyulladt szem, viszketés) is felléphetnek.
A tünetek javulhatnak a munkaszüneti napokon, visszatérve ismét felerősödnek.
Lásd lentebb a Súlyosabb asztmás esetek menüpontnál.
Az asztmás betegek nagyjából 17%-nál szinte folyamatos tünetek vannak és gyakran súlyos rohamok fordulnak elő.
Ezek a betegek két csoportba sorolhatók, ami azonban sok esetben a szakembereknek is kihívást jelent.
Ezek a betegek két csoportba sorolhatók, ami azonban sok esetben a szakembereknek is kihívást jelent.
Az esetek 12%-a jól reagál a szokványos asztma kezelésre.
Ők a nehezen kezelhető asztmások, akik kellő odafigyelés és támogatás mellett akár tünetmentesek is lehetnek
Esetükben kiemelten fontos:
Ők a nehezen kezelhető asztmások, akik kellő odafigyelés és támogatás mellett akár tünetmentesek is lehetnek
Esetükben kiemelten fontos:
- Az asztma gyógyszerek előírás szerinti alkalmazása, a megfelelő belégzési technika elsajátítása és annak rendszeres ellenőrzése.
- Az asztma triggerek azonosítása és elkerülése.
- A társbetegségek (például melléküreg gyulladás) felismerése és megfelelő kezelése.
- Rendszeres támogatás a gondozó orvos és asztma nővér részvételével.
Az esetek nagyjából 5%-ban a rendszeres, súlyos tünetek maximális kezelés mellett is megmaradnak.
Ez a súlyos asztmás betegek csoportja, melyen belül is alcsoportok körvonalazódnak.
Két jól ismert típusa az úgynevezett korai kezdetű, allergiás súlyos asztma és a késői kezdetű, eozinofil súlyos asztma.
Ez utóbbinál allergiás háttér nem jellemző, ugyanakkor orrpolipok, krónikus melléküreg gyulladás, különböző láz és fájdalomcsillapítókra mutatott tünetfokozódás sok esetben megfigyelhető.
A súlyos asztma kezelése speciális szempontokat vet fel.
Új, úgynevezett célzott kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre, és további gyógyszerek állnak fejlesztés alatt.
Ez a súlyos asztmás betegek csoportja, melyen belül is alcsoportok körvonalazódnak.
Két jól ismert típusa az úgynevezett korai kezdetű, allergiás súlyos asztma és a késői kezdetű, eozinofil súlyos asztma.
Ez utóbbinál allergiás háttér nem jellemző, ugyanakkor orrpolipok, krónikus melléküreg gyulladás, különböző láz és fájdalomcsillapítókra mutatott tünetfokozódás sok esetben megfigyelhető.
A súlyos asztma kezelése speciális szempontokat vet fel.
Új, úgynevezett célzott kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre, és további gyógyszerek állnak fejlesztés alatt.